Az oldal betöltése folyamatban . .
|
Angyalok Az angyalok Isten alakokba sűrített energiái a másik síkon. Ők testesítik meg Isten fényét és sugarait bennünk és körülöttünk. Ők az univerzum szellemi törvényeinek őrzői és hordozói. Energiájuk és erejük végtelen. Az angyalok a menny különböző területein működnek. Az arkangyalok minden világ és galaxis, valamint az elemek: a levegő, a tűz, a víz és a föld őrzői. Ezen kívül ők kötnek össze a tökéletes léttel, az egységgel és a teljességgel. Egyben ők az energiatestek, a tudati síkok és a csakrák őrzői is. Az angyalok nagyon magas rezgéssel rendelkeznek, de mint erők formával viszont – nem. Fénylények. Ha látni szeretnénk őket, a tudatalattinkból hoznak felszínre egy számunkra megfelelő képet és ebben a formában fognak megmutatkozni, hogy elnyerjék tetszésünket. Nincsenek korlátaik. Ezért fordulhat elő, hogy mindenki, aki látja az angyalokat, más-más tapasztalatról számol be. Bár van hierarchiai rend, de csak nekünk, a mi fogalmaink szerint. Náluk, a felsőbb síkon, ez nem létezik. Mint ahogy tér és idő sem. Ego nélküli, szeretetteljes lények, akiket Isten, az irántunk érzett végtelen szeretetből teremtett, hogy segítséget nyújtsanak nekünk. Intuícióink, újra ismétlődő fizikai érzeteink, álmaink segítségével mutatják az utat és terelgetnek rajta. S ha elindultunk a tudatosság lépcsőjén, egy idő után azt tapasztalhatjuk, hogy már kezdjük érezni is a jelenlétüket. Később akár hallhatjuk és láthatjuk is őket, fejlődési szintünknek megfelelően. Ez bárkinek megadathat, aki törekszik erre, megfelelő gyakorlatokat végez, és hisz benne, hogy képes rá. Sokszor hitetlenségünk - és félelmeink a kudarctól, vagy a kitartás hiánya - gátolnak meg minket az angyalokkal való közvetlen kommunikációban. Mindenben segítséget nyújtanak, ha kérjük őket erre és ha ez nem ütközik a karmánkkal, illetve nem befolyásol a döntéseinkben, hiszen azokat magunknak kell meghoznunk. Azért születtünk le ide, hogy életeink során keresztül menjünk a tanulófolyamatok sorozatain és általuk fejlődhessünk.
Ehhez minden segítséget megkapunk, csak figyelnünk kell a belső sugallatokra.
Az angyal eljövetele
Olykor mégis magatoknak kell kereket cserélnetek. Úgy vélitek talán, hogy egyszerűen meg kellene mutatnunk magunkat, hogy végre észhez térítsük az emberiséget. Csakhogy mi még senkinek sem jelentünk meg a magunk igazi valójában. Hogyan is tehettük volna, amikor soha el nem tűntünk? Vibrálásunk éppolyan szüntelen, mint az elektronoké vagy a kvarkoké. És mivel oly maradandóak vagyunk, akár a csillagok, a hosszú évezredeken át azt képzelték az emberek, hogy mi magunk vagyunk a csillagok. A homályosulás bennetek ment végbe. Ezt hívjuk mi a nagy feledésnek. Elfeledkezvén magatokról oly sűrű ködbe burkolóztatok, hogy óhatatlanul el-feledtétek Istent, s mert mi Istenhez tartozunk, elfeledtetek bennünket is. És mi mit tettünk szomorú hanyatlásotok alatt? Mint mindig, figyeltünk. A gyerekek szeretetért és oltalomért epekednek, és ti felnőve is ezeket a dolgokat áhítjátok Istentől. Az angyalok arra vannak kijelölve, hogy szeressenek titeket. ( A szeretet természetünk része, úgyhogy nem kellett külön megbízni bennünket.) Nem ölthetünk hús–vér formát, hogy harcolva gyámolítsuk az embereket, oltalmunkat lelketekben érzitek. Mikor arra kérnek, hogy „hallgassatok a jobbik énetekre”, akkor saját érzéseitek szavára figyelve bennünket hallotok meg. Az angyali befolyás nem kéri tőletek, hogy jók legyetek. Jónak lenni erkölcsi választás. Mi túl vagyunk az erkölcsiségen. Csak azt kérjük, legyetek éberek, és minél éberebbek vagytok, annál könnyebben nyilatkozik meg a jóság bennetek. Így bontakozik ki tehát az igazság és a szeretet. Az igazságot és a szeretetet harccal el nem érhetitek. A szeretet gyengéd, és éppúgy az igazság is az. Ha erőnek erejével igyekeztek szeretni valakit, akit valójában nem szívleltek, feszültséggel terhes rezgéseket keltetek, és mivel érzékeny szálak fűznek benneteket a finom világhoz, még ha nem is vagytok e világ létezéséről meggyőződve, észreveszitek magatok körül a valódi igazságot és bizalmat és szeretetet. Úgy óvunk benneteket, hogy élesítjük finomabb érzékeiteket. Abban segítenek nektek, hogy sorsdöntő döntéseket hozzatok, mielőtt valami fenyegető nagy baj következne be. Az igaz bizonyosság afelől, hogy kik vagytok valójában, mutatja meg a legmegbízhatóbban jelenlétünket. Nem kell vallásosnak lennetek ahhoz, hogy éberek legyetek. Minél éberebbek vagytok, annál gyorsabban ismeritek el létezésünket, és annál könnyebb lesz tőlünk segítséget kérnetek. Az őrangyalokat gyakran karddal a kezükben ábrázolják, mintha harcosok gyanánt küzdenénk értetek. A kard azonban jelkép, a lankadatlan figyelem jele. Amikor szellemünk kardját megélezzük, tudni fogjátok minden körülmények között, mikor mit tegyetek. Vágyhattok-e ennél jobb oltalomra? Legmélyebb vágyunk, hogy elűzzük a tompaságot az elmétekből, és megélezzük figyelmeteket. Olykor álmokban jelenünk meg, olykor verőfényes napsütésben. Áraszthatunk Isteni fényt, mennyei illatot – vagy egyáltalán semmit. Hogy szilárdak vagyunk, vagy csak annak látszunk, puszta feltevés, hiszen kevés látnoknak volt merészsége hozzá, hogy előredőlve egy angyalt megérintsen. Ha az angyalok kedvük szerint feltűnhetnek, mint anyag vagy energia, akkor ti miért ne tehetnétek ugyanezt? Talán ti is képesek vagytok rá, hogy a világunkba belépjetek. De ehhez a fény gyermekeiként kellene magatokra tekintenetek. Lehetséges ez? Az emberi fejlődés rejtélyéből még szinte semmit fel nem fedtetek. Tulajdonképpen még maga a fejlődés is alig indult meg. Senki nem jövendölheti meg, milyen utat jár be a jövőben az emberi lélek. Képesek vagytok szárnyakat növeszteni, de egyúttal a kihalást kísértitek. Rátok vár a fény, de hívása nem parancs. Ha a fény a végzetetek, itt és most minden sugalmát muszáj követnetek. Ez annyit tesz, hogy lassan kell adnotok a ragaszkodást a káprázathoz, mely a fénytől távol tart benneteket. Hogy segítsen magatokra ismerni, Isten temérdek üzenetet küld nektek, a legfontosabb mégis az, hogy szabadítsátok meg magatokat a félelemtől. A félelem hatalmas, de semmi köze a fényhez. A félelem az elválásból született, és hogy az elválás sebeit begyógyítsátok, a félelem hangjaitól kell elfordulnotok. Az angyalok idejük javát a félelem eloszlatásának szentelik. Fáradozásuk sikerétől függ, sikerül-e nagyot ugrani előre a fejlődésben az emberiségnek. Szüntelenül létetek forrását igyekeztek megtalálni. Némelyek közületek ráeszmélnek erre, némelyek pedig nem. Megengedett a tudatlanság s a zűrzavar a fejetekben, hiszen a szerető anya is szemet huny gyermeke csínytevése felett. S mert az élet végtelenül értékes, ti is azok vagytok, válasszátok akármelyik utat. Ahogyan életetek nagy utazásához társakat kerestek, éppen úgy a lélek útján is vannak társaitok. Az angyalok temérdek módon lehetnek szövetségesetek – segítünk megteremteni az energiaformát, amit létre kívántok hozni, gyámolítunk benneteket fejlődésetekben, és megnyugtatjuk energiáitok háborgását, ha elér bizonyos kritikus szinteket. Nem vagyunk rokon lelkek, efféle társak csak más emberek lehetnek. Ha angyalok járnának a föld színén, és nemcsak mint vendégek látogatnának hozzátok, akkor az emberek a lélek síkján élnének. Éppen olyan tudatosan, amilyen tudatosan most az anyagi síkon léteztek. Egy ilyen fordulat hihetetlenül felgyorsítaná a lélek utazását, és ember milliárdokra volna befolyással. Akkor hát miért nem iparkodunk véghez vinni ezt az óriás változást? – kérdezhetnétek.
|